![\"\"](\"https:\/\/abiblog.cafeblog.hu\/files\/2018\/10\/14-08-08_1315-300x223.jpg\")
<\/p>\r\n<\/p>\r\n
\u201eA v\u00e1ltoz\u00e1s kapui benn\u00fcnk vannak, \u00e9s csak bel\u00fclr\u0151l nyithat\u00f3k.\u201d<\/em><\/p>\r\n Marilyn Fergusson<\/em><\/p>\r\n <\/p>\r\n <\/p>\r\n Egy biciklit\u00far\u00e1n v\u00e9letlen\u00fcl \u00fagy alakult, hogy a harmadik ker\u00fclet fel\u00e9 tekert\u00fcnk a Duna felett \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00dajpesti vas\u00fati h\u00eddon.<\/p>\r\n J\u00f3l ismert \u00fatvonal ez sz\u00e1momra.<\/p>\r\n A legjobb bar\u00e1tommal tekert\u00fcnk ezen a szakaszon, ironikus m\u00f3don azzal a szem\u00e9llyel, aki nem csak a bring\u00e1val, de az \u00e9letemnek ezen a p\u00e1r \u00e9v\u00e9n is k\u00eds\u00e9rt.<\/p>\r\n Mutattam az utat, \u00e9s ez valahogy megnyugv\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt el: ismerem az utamat, a m\u00faltamat, semmiv\u00e9 foszlott a f\u00e1jdalom, amit n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve m\u00e9g hordoztam.<\/p>\r\n Ahogyan haladtunk, \u00e9s ismer\u0151s helyek villantak fel mellettem, az elm\u00e9mben l\u00e9v\u0151 k\u00e9pek is f\u00e1jdalmasan ismer\u0151sek voltak.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Gyakran indultam kor\u00e1bban, hogy legyen m\u00e9g egy kis id\u0151m egyed\u00fcl a munkaid\u0151 megkezd\u00e9se el\u0151tt.<\/p>\r\n Alattam a Duna h\u00f6mp\u00f6lyg\u00f6tt, a v\u00edz, a m\u00e9lys\u00e9g, az \u00e9rz\u00e9sek, \u00e9s a saj\u00e1t k\u00f6nnyeim, melyek felett minden nap elsiettem, amikbe csak sokkal k\u00e9s\u0151bb mer\u00fcltem bele teljesen. \u00c1m itt tettem meg az els\u0151 l\u00e9p\u00e9seket \u00f6nmagam fel\u00e9.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Sz\u00f3ltam, hogy \u00e1lljunk meg.<\/p>\r\n Eln\u00e9ztem a kis dombocsk\u00e1t, amir\u0151l r\u00e1l\u00e1ttam a v\u00edzre.<\/p>\r\n A hely, egy mini-tiszt\u00e1s a torkolat f\u00f6l\u00f6tt, ahol d\u00e9lel\u0151tt\u00f6nk\u00e9nt le\u00fcltem gondolkodni, \u00e9s \u00e9rtelmezni az exem rezd\u00fcl\u00e9seit, \u00e9s \u2013most m\u00e1r nem annyira neh\u00e9z bevallanom - : s\u00edrni, vagy ak\u00e1r d\u00fch\u00f6ngeni. \u00a0<\/p>\r\n <\/p>\r\n Hogy mondhatta? Nem komolyan gondolta. De tizedszer?<\/p>\r\n Nem l\u00e1tta, hogy rosszul esik.<\/p>\r\n Neki is rosszul esett. De engem zavar, ha \u0151 szenved.<\/p>\r\n Hol vagyok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9n?<\/p>\r\n Hol van itt szimmetria?<\/p>\r\n Mi\u00e9rt vagyok ennyire d\u00fch\u00f6s?<\/p>\r\n <\/p>\r\n Kapkodva, remeg\u0151 k\u00e9zzel pr\u00f3b\u00e1ltam lelkem polcain elhelyezni azt, amit hi\u00e1ba forgattam minden oldalr\u00f3l, mert elviselhetetlen volt.<\/p>\r\n Oda nem val\u00f3, t\u0171rhetetlen, felh\u00e1bor\u00edt\u00f3, maga a k\u00f6rm\u00f6t szaggat\u00f3 k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s.<\/p>\r\n Ez volt az \u00e9n kis gonosz-\u0171z\u0151, \u00f6nringat\u00f3 szertart\u00e1som: hagytam, kiengedtem, szabadon eresztettem az \u00e9rz\u00e9seket, amik otthon nem voltak elfogadhat\u00f3ak.<\/p>\r\n <\/p>\r\n A kis szertart\u00e1s ut\u00e1n mindig j\u00f6tt egyfajta megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s, \u00f6sszerendezetts\u00e9g, mert ezt a teret \u00e9s id\u0151t, m\u00e9g ha r\u00f6vid is, de \u00e9n adtam magamnak, ezt a szabads\u00e1got a magam v\u00e1lasztotta rabs\u00e1gt\u00f3l.<\/p>\r\n \u00a0\u00c1m ez ahhoz volt hasonlatos, amikor egy sz\u00e9p k\u00f6nyvekkel, kedves eml\u00e9kekkel teli polcra egy agyvel\u0151vel t\u00f6lt\u00f6tt bef\u0151ttes\u00fcveget tenn\u00e9k le.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Sz\u00e1mtalanszor megtettem m\u00e9g az utat visszafel\u00e9 is. Odafel\u00e9 m\u00e9g tekinthettem egyfajta menek\u00fcl\u00e9snek, de visszafel\u00e9 az el\u00edt\u00e9lt retteg\u00e9s\u00e9vel haladtam.<\/p>\r\n Van, akinek nem \u00e9rdemes mes\u00e9lni az \u00e9rz\u00e9sekr\u0151l, a k\u00e9ts\u00e9gekr\u0151l, van, ahol nem \u00e9rdemes vit\u00e1ba sz\u00e1llni, van, ahol nincs nyitotts\u00e1g, ahol annyi volt a f\u00e1jdalom, hogy m\u00e1r csak az l\u00e1that\u00f3, \u00e9s ebben a tekintetben nem tanultam gyorsan.<\/p>\r\n Mire felfogtam, hogy sz\u00e1m\u00e1ra a sebezhet\u0151s\u00e9g takargatnival\u00f3 jellemgyenges\u00e9g, m\u00e1r r\u00e9gen lemeztelenedtem.<\/p>\r\n Egy percre meglegyint az egykori mag\u00e1ny, ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1g, s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s, k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s, felh\u00e1borod\u00e1s. Mi\u00e9rt csak ez jut nekem? Meddig b\u00edrhat\u00f3 ez? Milyen k\u00e1rokat okoz ez k\u00e9s\u0151bb bennem?<\/p>\r\n \u00c9s ami ut\u00f3lag kulcsfontoss\u00e1g\u00fa k\u00e9rd\u00e9snek bizonyult: mi\u00e9rt fogadom ezt el? Mi\u00e9rt hagyom neki, hogy leveg\u0151nek n\u00e9zzen?<\/p>\r\n Annyira v\u00e1gytam rem\u00e9nyre, hitre \u00f6nmagamban, \u00e9s az \u00e9rint\u00e9sre, szeretetre\u2026 szinte m\u00e1r minuszban voltam bel\u0151le.<\/p>\r\n Kor\u00e1bban tiszta voltam, legal\u00e1bbis olyan \u00e9rtelemben, hogy nem v\u00e1gtak m\u00e9g k\u00e9pen a saj\u00e1t gyenges\u00e9geimmel.<\/p>\r\n Fogalmam sem volt r\u00f3la, hogy l\u00e9tezik ilyen pszich\u00e9, ami minden megnyilv\u00e1nul\u00e1st t\u00e1mad\u00e1ss\u00e1, fenyeget\u00e9ss\u00e9 torz\u00edt mag\u00e1ban, hogy \u00fajra \u00e9s \u00fajra \u00e1t\u00e9lje a f\u00e1jdalmat \u00e9s a mag\u00e1nyt, \u00e9s igazolva l\u00e1ssa a saj\u00e1t elszigetelts\u00e9g\u00e9t, keser\u0171s\u00e9g\u00e9t, mellyel \u00e1tfestette az \u00e9let legszikr\u00e1z\u00f3bb sz\u00edneit is.<\/p>\r\n Ma m\u00e1r tudom, hogy \u0151 \u00e9n voltam.<\/p>\r\n Rengeteget tanultam abb\u00f3l, ahogyan l\u00e1tta a vil\u00e1got: kor\u00e1bbi \u00f6nmagam, a gyermekkor mag\u00e1nya, csendje id\u00e9z\u0151d\u00f6tt fel \u00e1ltala, \u00e9s ez volt az a keser\u0171 orvoss\u00e1g, amit, ha lenyelsz, csontod velej\u00e9ig \u00e1tform\u00e1l.<\/p>\r\n \u00c9n voltam, akinek a lelkes\u00fclts\u00e9ge az egekig sz\u00e1rnyalt, de csak ha volt kivel megosztani. Aki szerette mag\u00e1t, ha m\u00e1s szeretet\u00e9ben t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt. Aki hirtelen a f\u00f6ldre ker\u00fclt, ha \u00edt\u00e9letet mondtak felette, mert nem volt szil\u00e1rd k\u00e9pe \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l, \u00e9s nem az \u00e9rt\u00e9krendje szerint \u00e9lt.<\/p>\r\n Aki csak akkor \u00f6r\u00fclt egy konstrukt\u00edv gondolatnak, ha annak helyess\u00e9g\u00e9r\u0151l valakit meg tudott gy\u0151zni. Aki maga is sz\u00fcntelen\u00fcl \u00edt\u00e9lkezett, \u00e9s gyakorlatilag csak reag\u00e1lt, \u00e9s sodr\u00f3dott.<\/p>\r\n Ez a n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v mutatta meg, hogy ez kev\u00e9ske lesz egy \u00e9lethez.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Aki ismeri mag\u00e1t, aki a f\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00e9 tekintett, ismeri a k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletess\u00e9g nyelv\u00e9t.<\/p>\r\n Eszembe jutott mekkora t\u00e1masz, tal\u00e1n vigasz volt az a napi 30 perc magammal. Ekkor \u00e9reztem meg el\u0151sz\u00f6r az egyed\u00fcll\u00e9t erej\u00e9t, kaptam \u00edzel\u00edt\u0151t bel\u0151le mennyit seg\u00edthetek \u00f6nmagamnak csup\u00e1n azzal, ha szeretettel, t\u00fcrelemmel fordulok a negat\u00edv \u00e9rz\u00e9seim fel\u00e9.<\/p>\r\n Ha igent mondok a seg\u00edts\u00e9gre, amit a legjobb bar\u00e1tomt\u00f3l kaptam ez alatt a p\u00e1r \u00e9v alatt, \u00e9s azokra a m\u00e9ly, szeretetteli kapcsol\u00f3d\u00e1sokra, \u00e9s a rengeteg t\u00e1mogat\u00e1sra, amit a bar\u00e1taimt\u00f3l kaptam.<\/p>\r\n Felemel\u0151, d\u00f6bbenetes, \u00e1mulatos volt \u00fajra megtenni ezt az utat, \u00edgy, hogy er\u0151s voltam, \u00e9s az elm\u00e9mben r\u00e1l\u00e1ttam nemcsak az \u00fatvonalra, de a bels\u0151 \u00fatra, ami a jelenemig vezetett. Minden sz\u00e9ps\u00e9ge sz\u00e1zszorta szebben ragyogott bennem, mert az\u00f3ta minden ki\u00e1lt\u00e1som meghallgat\u00e1sra tal\u00e1lt. Eml\u00e9kez\u00e9st, gy\u00e1szt, visszajelz\u00e9st, \u00f6nelfogad\u00e1st, \u00e9s \u00fcnnepet \u00e9ltem meg az alatt a f\u00e9l \u00f3ra alatt.<\/p>\r\n A visszautat nem tett\u00fck meg a h\u00eddon.<\/p>\r\n Az\u00f3ta nem j\u00e1rtam arra.<\/p>","type":"rich"}