Szinte az egész civilizált világban elterjedt a karácsony.
Keresztény és más vallású emberek is megünneplik, de egyre inkább az ajándékozás kultuszává, a szeretet mézeskalácsos-szirupos hirdetésévé torzul.
A legkisebbek egyre kevésbé értik már mikor, miért, és pontosan mikor jön Jézuska és a Télapó. Miért jön az amerikai filmekben Santa Jézuska helyett?
És egyáltalán mi ez zavar az ünnepek körül?
Mi értelmet kereshetünk ebben az időszakban?
Sok kultúrában ebben az időszakban ünnepelték az új év kezdetét.
Nézzük meg milyen ünnepek léteznek a karácsony helyett, (vagy ma már sokkal inkább mellett) finn nyelvrokonainknál, és a többi északi országban.
Mi történik csillagászatilag?
A napforduló latinul solstitium, amikor a Nap északi-déli mozgása valamilyen irányba megváltozik (az egyenlítőtől a térítők irányába mozdul el).
A téli napforduló, általában december 21-ére esik, egy nagyon régi, a többi évszakváltással együtt már az ókorban ismert ünnep a nap visszatérésének ünnepe.
Germán eredetű megfelelője a Yule,angolul Midwinternek nevezik. Sok Yule-hoz köthető szokás babilóniai eredetű.
Ünnepi szokások
Az északi népeknél ünnepelt Yuletide, Tizenkét Éjszakán át tart, (dec. 20. – december 31.) az óévből az újévbe való átmenetet ünnepli, ennek az időszaknak minden napja az óév egy-egy hónapját jeleníti meg.
Na de mi köze yuletide-hoz a kecskének?
És mi a manó az a Yule-manó?
A skandináv népeknél a kecskebak Thorhoz köthető szent állat.
Ez azért is lényeges, mert az ősi hagyományok szerint a Nap a téli napfordulóval lép be a Bak csillagképbe (valójában január 20-án).
Svédországban a „Yul” és a„Yule-bak” fontosabb szereplője ennek az időszaknak, mint a Mikulás. A.„Yule-manó”, vagy „Yul” egy szörnyecske, egy manószerű mitikus lény, aki a yule-bak nevű kecskebak hátán ül.
Yule elviszi a „jelent”, és zabkása-ajándékot kap. A manó neve a svédeknél Jultomen, a norvégoknál Julesvenn, Dániában és Norvégia egy részén Jule-nissen.
Ünnepi szokások
A germán népek ilyenkor az ősök imádatát és az elmélyülést gyakorolják. Ilyenkor jellemző a „örömtűz”, gyújtása, yule-tuskó körbetáncolása, éneklés, vagyis a „fény eljövetelének” fénnyel való megünneplése.
A Yule keltául kereket jelent. A kerékre, mint az örök körforgás szimbólumára utalva az emberek koszorúkat készítettek, magyallal, fagyönggyel díszítve. Ebben az időszakban szintén nagyon fontos jelkép volt a fa, mint a világfa szimbóluma. Ennek feleltethető meg a mai karácsonyfa, illetve ezeknek a szokásoknak a helyét, szerepét vették át a keresztény szokások: ezért találunk annyi párhuzamot és egybemosódást a régi és a mai ünnepek között.
A nyolc fő ünnep kelta nevei. Ezek az ünnepek szinte mindenütt a világban léteznek valamilyen formában, igazodva a csillagászati változásokhoz, az idő múlásához
Samhain – a kelta újév, az õsök, az alvilági szellemek ünnepe (november elseje)
Yule – a Napisten újjászületése (téli napforduló)
Imbolc – a növekvõ fény, megtisztulás ünnepe (február elseje)
Ostara – az ébredõ természet, a tavasz ünnepe (tavaszi napéjegyenlõség)
Beltane – virágbaborulás, lombok, szerelem, isteni nász ünnepe (május elseje)
Litha, Midsummer – a Napisten és Földanya nászünnepe (nyári napforduló)
Lugnasadh, Lammas – gabona, aratás, új kenyér (augusztus elseje)
Mabon – betakarítás, szüret, a nagy nyári munkák befejezése fölötti elégedettség, harmónia, egyensúly (õszinapéjegyenlõség)
Belső ünnep
Sokan megkérdezik miért éltetjük éppen a fényt azon a napon, amikor a legnagyobb a sötétség.
Yule napja a leghosszabb éjszaka, mikor a fény szimbolikusan győz a sötétség felett, tehát ez az a nap, amikor már egyre több fényre számíthatunk, ezért nevezik a „fény születésének ünnepének”.
Mert ez egyben az utolsó sötét nap. Ebben az időszakban a pogány hagyományok szerint a belső munkák ideje tart, a külső, látszólag halott világgal szemben ilyenkor tudunk dolgozni önmagunkon.
A természet körforgása saját életünk szakaszait vetíti elénk, a tél a maga csendjével, fagyott hangulatával egyfajta halálként a számadásra, az összegzésre teremt alkalmat.
Ha belegondolunk, ezt éppen ilyenkor tehetjük meg a legkönnyebben: télen kevesebb a munka, több idő jut pihenésre, elmélyülésre, a dolgok átértékelésére. Érdemes egy kis időt szánni erre is, akármilyen formában is ünneplünk ebben az időszakban.
„Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja. A decemberi téli napfordulón az északi félteke a legtovább marad árnyékban, ezért ott ekkor a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Az Északi-sarkkörön december 21-én nem is kel fel a nap, végig a horizont alatt marad. Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, s csupán 8 órán keresztül tartózkodik a horizont felett.”
források:
http://www.tarrdaniel.com/documents/Vallasfilozofia/teli_napfordulo.html
http://web.tvnetwork.hu/vidaa/wic/szabbat.html
a képek forrása:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: